Fogalomtár

Az MKK Zrt. TÁJÉKOZTATÓJA a követeléskezelési tevékenysége során használt  fogalmakról

Jelen tájékoztató célja, hogy az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MKK Zrt. vagy Társaságunk) a Magyar Nemzeti Bank, pénzügyi szervezetek számára előírt, fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról szóló 9/2020. (VII.14.) ajánlásának megfelelően az adósok, illetve kezesek részére információt nyújtson a követeléskezelési tevékenysége során leggyakrabban használt fogalmakról, ezáltal is elősegítendő a tudatos fogyasztói magatartás fejlődését.
 

 

I.             Kötelezetti szerepkörhöz kapcsolódó fogalmak



Adós:   Az MKK Zrt. által érvényesített követelés kötelezettje. Adós alatt értendő az adós mellett az adóstárs, aki az adóssal együtt egyetemlegesen felel a tartozás megfizetéséért.

Fogyasztó: Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Kezes: Az a fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a fogyasztói kezességi szerződéssel kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, hogy ha az adós nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség kétféle lehet: sortartó (egyszerű) kezesség vagy készfizető kezesség. Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először az adóstól hajtsa be, a jogosult szabadon dönthet arról, hogy a kezestől vagy az adóstól kéri-e a követelés rendezését.

Zálogkötelezett (Dologi kötelezett): A zálogjog alapítása az adós által megkötött szerződéshez kapcsolódó biztosíték, melyben a zálogkötelezett vállalja, hogy adós/adóstárs nemteljesítése esetén a hitelező a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból a követelését kielégítse, jellemzően végrehajtási eljárás során, árveréssel. A követelés teljesítése esetén zálogkötelezettnek megtérítési igénye keletkezik adóssal szemben.

Örökös: Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja, illetve aki a törvény alapján ezeket megörökli. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Az örökös a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint felel az örökhagyó (adós) tartozásaiért.



II.            Követeléshez kapcsolódó fogalmak



Követelés: Adóssal szemben fennálló, megszűnt pénzügyi szolgáltatási jogviszonyból, illetve egyéb, nem pénzügyi szolgáltatási jogviszonyból eredő,
        -    követelésvásárlás keretében átvett, vagy
        -    megbízási jogviszony alapján kezelt pénzkövetelés.

Követelés azonosító: Az MKK Zrt. nyilvántartásában lévő követelések egyedi azonosító száma. Ennek segítségével tudjuk azonosítani az ügyeket telefonos, személyes vagy írásos megkeresés esetén.

Fizetési késedelem: A teljesítési határidő eredménytelen eltelte, így például a teljesítési megállapodás szerint esedékes fizetési kötelezettség határidőre történő nem teljesítése.

Késedelmi kamat: A késedelmi kamat csak késedelmes fizetés esetén számolható fel a késedelembe esés időpontjától, a tartozás rendezéséig terjedő időre.

A késedelmi kamat mértéke változó, jellemzően a hitelszerződés rögzíti a mértékét, amennyiben ott nem szerepel, úgy a bank üzletszabályzata szerinti kamatmérték az irányadó. Egyéb esetekben, amikor nincs szerződésben, vagy üzletszabályzatban meghatározott késedelmi kamat mérték, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alkalmazandók. A Ptk. értelmében pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától köteles kamatot fizetni akkor is, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. (Ptk. szerinti késedelmi kamat)

Ügyleti kamat: Az ügyleti kamat a szerződésben megállapított, a kihelyezett pénz (tőkeösszeg) használatáért fizetendő kamat.

Költség: A költség a tartozás azon része, amely a hitelkihelyezéssel vagy a behajtással kapcsolatosan keletkezik/keletkezett, és amelynek megfizetése az adóst, illetve egyéb kötelezetteket terheli (pl. közjegyzői okiratba foglalás költsége, felmondás költsége, behajtással, végrehajtással kapcsolatos költségek, illetékek, stb.)

Az MKK Zrt. által a lejárt követelések kezelése, behajtása során felszámítandó költségekről a honlapunk Lakossági követeléskezelés / Tájékoztató a követeléskezelési folyamatról menüpontjában kihelyezett „TÁJÉKOZTATÁS az MKK Zrt. által a lejárt követelések kezelése, behajtása során felszámítható költségekről és díjakról” című, továbbá a jogi eljárás során felmerülő költségekről - a Lakossági követeléskezelés / Tájékoztató a követeléskezelési folyamatról menüpontban elérhető „Az MKK Zrt. tájékoztatója a fizetési meghagyásos eljárás és a bírósági végrehajtási eljárásról, azok költségeiről, illetve ingók és ingatlanok  minimális  vételi  áráról  a  fedezetlen és a fedezettel rendelkező  ügyleket  esetében”  elnevezésű  dokumentumaiból tájékozódhat.

Biztosíték / Fedezet: A hitel vagy kölcsön visszafizetésének plusz fedezetét jelenti a pénzügyi intézmény számára abban az esetben, ha az adós nem, vagy nem megfelelően teljesíti a szerződésben meghatározott kötelezettségeit, elsősorban a fizetési (törlesztési) kötelezettségét. Jellemző biztosítékok: pénz vagy értékpapír óvadék, készfizető kezesség, a pénzügyi intézményt megillető zálogjog bérleti díjon, üzletrészen, ingatlanon, illetve a váltó, bankgarancia, beszámítás

Ingatlan: Ingatlannak minősül a földterület és minden, ami vele szilárd összeköttetésben áll (pl.: épület, lábon álló termés, stb.).

Ingó: Minden, ami nem ingatlan (pl.: gépjármű, televízió, stb.).

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR):  A KHR a hazai pénzügyi intézmények kezelésében álló hitelinformációs adatbázis, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hitelt nyújtók felmérjék a hitelt igénylők hitelképességét. Ezáltal a hitelezési kockázatok összességében csökkenhetnek, a felelős hitelezési tevékenység könnyebbé válhat, és mindez gyorsíthatja és kedvezőbbé teheti a hitelfelvételt.

A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind a negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások), mind pedig az adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó információkat képes rögzíteni. A KHR működtetésének célja ezen túlmenően, hogy védje az ország pénzügyi rendszerét az olyan személyekkel szemben, akik korábban visszaéléseket követtek el a pénzügyi piacon.

A KHR-ről bővebben honlapunk Lakossági követeléskezelés / Fogyasztóvédelem menüpontjában kihelyezett KHR tájékoztatókban olvashat.

 

III.          Követeléskezelési cselekményekhez kapcsolódó fogalmak

 

Engedményezés: Az engedményezés értelmében a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Az engedményezés alkalmával tehát az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését az engedményesre (új jogosult) ruházza át. Gyakorlatilag az eredeti jogviszony jogosultjának személyében történik változás olyan módon, hogy az engedményező és az engedményes között létrejövő szerződés alapján az engedményes lép az engedményező helyére a jogosulti pozícióba. Az engedményező és az engedményes közötti engedményezési szerződés nem érinti a kötelezett helyzetét, és a kötelezett hozzájárulására sincs szükség.

Követeléskezelés: Az MKK Zrt. által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység – ideértve az adósokkal, kezesekkel, biztosítékot nyújtókkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is –, amelynek típusai:

  • követeléskezelés a jogosult által: pénzügyi intézmény által végzett, korábban általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés, továbbá jogutódlás vagy átruházás útján megszerzett, pénzügyi szolgáltatásból eredő vagy egyéb követelés érvényesítésére irányuló követeléskezelési tevékenység;
  • követeléskezelés megbízási jogviszony alapján: a követelés jogosultjának megbízása alapján, annak nevében és javára eljáró pénzügyi intézmény, függő ügynök vagy függő kiemelt közvetítő által végzett követeléskezelési tevékenység.

    Követeléskezelő (a Hpt. szerinti):
  • pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
  • követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
  • megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
  • pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;

Az MKK Zrt., mint pénzügyi vállalkozás a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi, továbbá az MKK Zrt. által megbízott függő ügynök, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet az MKK Zrt. nevében, javára és kockázatára.

Követelésvásárlás: követelések üzletszerű – azaz egy naptári évben egynél több egyedi követelés megvásárlása, egyetlen követeléscsomag megvásárlása, és több éven keresztül, naptári évenként egy követelés vagy követeléscsomag megvásárlása útján történő – megszerzésére irányuló tevékenység, melynek keretében a követelésvásárló a megvásárolt követelés jogosultja helyébe lép.

Teljesítési megállapodás: Minden olyan, az MKK Zrt. által kínált lehetőség, konstrukció (pl. részletfizetés, fizetési haladék, átütemezés, követeléselengedés) tárgyában létrejött megállapodás, amelynek célja a követelés adós általi rendezése.

Adósságrendezési eljárás (magáncsőd): A magáncsőd (családi csődvédelem, illetve adósságrendezési eljárás) a magánszemélyek számára kialakított csődvédelmi forma, amely azt célozza, hogy az adós és hitelezői között megállapodás jöjjön létre annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon és a hitelezők belátható időn belül megtérülést realizálhassanak. Az eljárásról részletesen honlapunk Lakossági Követeléskezelés / Bíróságon Kívüli Adósságrendezés menüpontjában olvashat.

Polgári peres eljárás: A polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi. A peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint zajlik. A polgári pert a felperes indítja az alperes ellen, a perben a felek azonos jogokkal rendelkeznek. A bíróság a pert - vagy annak egy szakaszát – lezáró döntése az ítélet, amelynek ki kell terjedni valamennyi kereseti kérelemre, valamint viszontkeresetre, ellenkérelemre és beszámítási kifogásra is.

Követelés érvényesítése során peres eljárás indítására jellemzően akkor kerül sor, ha a követelés alapját képező szerződések nincsenek közjegyzői okiratba foglalva és jogszabály rendelkezése értelmében fizetési meghagyásos eljárás indítására nincs lehetőség. Per lefolytatására kerül sor abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett határidőben előterjesztett ellentmondása alapján perré alakul.

A peres eljárás költségei általában meghaladják a fizetési meghagyásos eljárás költségeit, mind az illeték összege, mind az esetlegesen felmerülő egyéb költségek (perköltség) tekintetében.

Jogerős bírósági határozat: Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével jogerőre emelkedik. Amennyiben a határozat ellen fellebbezésnek van helye és a felek ezzel a lehetőségükkel nem éltek, a határozat a fellebbezési határidő eredménytelen elteltét követő naptól jogerős.

Fizetési meghagyásos eljárás: A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló, elektronikus úton történő, egyszerűsített polgári nem peres eljárás, melyre a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény, illetve, ha az másként nem rendelkezik, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályait a polgári nem peres eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Fizetési meghagyás útján csak pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés érvényesíthető.

Ha a követelés alapjául szolgáló szerződést a követelés jogosultja érvényesíteni kívánja, úgy megindítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárást.

A fizetési meghagyás a követelés jogosultja által közölt adatok alapján kibocsátott közjegyzői végzés, amely végrehajtás terhe mellett a követelés teljesítésére szólít fel. Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, úgy a jogosult megindíthatja a végrehajtási eljárást.

Az eljárással kapcsolatos további információkról - különös tekintettel az eljárás során felmerülő költségekre - a Lakossági követeléskezelés / Tájékoztató a követeléskezelési folyamatról menüpontban elérhető „Az MKK Zrt. tájékoztatója a fizetési meghagyásos eljárás és a bírósági végrehajtási eljárásról, azok költségeiről, illetve ingók és ingatlanok  minimális  vételi  áráról  a  fedezetlen és fedezettel rendelkező  ügyleket  esetében”  elnevezésű  dokumentumaiból tájékozódhat.

Végrehajtási eljárás: A végrehajtási eljárás a követelések érvényesítésének egy módszere, ahol a végrehajtó – aki nem azonos a követelés jogosultjával - szigorú törvényi keretek között (http://www.mbvk.hu/jogszabalyok.html) jár el annak érdekében, hogy az adós tartozását behajtsa. A végrehajtás nem peres eljárás, amely során a végrehajtó intézkedése kiterjedhet az adós jövedelmére, ingó és ingatlan vagyonára is.

Az MKK Zrt. akkor kezdeményezi a végrehajtási eljárás megindítását, ha az adóssal a tartozás rendezése érdekében folytatott tárgyalásai nem vezetnek eredményre.

A végrehajtás alapjául a végrehajtható közokirat (közokiratba foglalt hitel és/vagy zálogszerződés) alapján kiállított végrehajtási záradék, vagy a jogerős bírósági ítélet, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap szolgál.

Az eljárással kapcsolatos további információkról - különös tekintettel az eljárás során felmerülő költségekre - a Lakossági követeléskezelés / Tájékoztató a követeléskezelési folyamatról menüpontban elérhető „Az MKK Zrt. tájékoztatója a fizetési meghagyásos eljárás és a bírósági végrehajtási eljárásról, azok költségeiről, illetve ingók és ingatlanok  minimális  vételi  áráról  a  fedezetlen és fedezettel rendelkező  ügyleket  esetében”  elnevezésű  dokumentumaiból tájékozódhat.

Önálló bírósági végrehajtó: Az önálló bírósági végrehajtó járásbíróság mellett szolgálatot teljesítő hivatalos személy, aki jogosult állami kényszer útján is elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg egyéb magatartásra kötelezett teljesítse kötelezettségét. Főszabály szerint a kötelezett lakóhelye, székhelye, illetve kötelezett vagyontárgyának fekvése szerint illetékes végrehajtó jár el. A végrehajtó a végrehajtható okirat beérkezését követően haladéktalanul megkezdi intézkedéseit.

 

IV.          Az MNB 2/2019. (II.13.) számú fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló ajánlásában (továbbiakban: MNB ajánlás) meghatározott írásbeli tájékoztatásokhoz kapcsolódó fogalmak

 

Követelés átruházásáról szóló tájékoztatás: a polgári jog, engedményezéssel kapcsolatos értesítésről szóló rendelkezéseinek figyelembevételével elvárt gyakorlat, melynek során a követelésvásárló az engedményező által az engedményes követelésvásárlónak átadott, az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az adós felé az engedményezés megtörténtét, amennyiben az engedményező még nem küldte meg az adósnak az engedményezésről az engedményes személyét és az engedményezett követelést megjelölő írásbeli értesítést.

Rendszeres tájékoztatás: A mindenkori minimálbér összegét meghaladó követelések (ide nem értve azon követeléseket, amelyek vonatkozásában peres vagy nemperes eljárás van folyamatban) esetén az érintett adósok részére évente egyszer, az MNB ajánlásban meghatározott tartalommal küldendő, írásbeli tájékoztató levél a fennálló tartozásról.

Tartozás rendezését követő tájékoztatás („nullás igazolás”): A teljes tartozás rendezését követően kiállítandó egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli tájékoztatás az adós részére a tartozás rendezéséről. Jelzáloggal fedezett követelés esetén ide értve a tájékoztatás mellett az adós és a zálogkötelezett részére megküldendő jelzálogtörlési engedélyt is.

Zálogtárgy értékesítését követő tájékoztatás: Jelzálogjoggal fedezett követelés fedezetének értékesítése esetén, abban az esetben küldendő - a fennmaradó tartozás összegéről szóló - írásbeli tájékoztatás, ha az értékesített fedezetből az MKK Zrt. részére az érintett követelésre befolyt összeg nem fedezte teljes mértékben az adós MKK Zrt. felé fennálló kötelezettségét.

Adós kérésére történő tájékoztatás: Az adós kérésére nyújtott tájékoztatás a vele szemben folyó követeléskezelési folyamat kapcsán az általa feltett kérdésről, illetve az általa kért információról (pl.: a lehetséges követeléskezelési lépésekről, a követelés aktuális összegéről, az analitikus kimutatásról).

 

V.           Adatvédelemhez és titokvédelemhez kapcsolódó fogalmak
 

Banktitok: Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik (pl. tartozásadatok).

Üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja (pl. az engedményezők és az MKK Zrt. között létrejött engedményezési szerződések tartalma).

Hozzájárulás: Az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez.

Személyes adat: Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható (pl. név, anyja neve, születési hely és idő, stb.).

Az MKK Zrt. adatkezelésével kapcsolatban részletesen olvashat az „Adatkezelési Tájékoztató az MKK Zrt. által kezelt követelések kötelezettjei, vagy a Társaság által kezelt követeléseket megalapozó jogviszonyban egyéb módon érintett személyek, mint érintettek részére” elnevezésű dokumentumban, mely Társaságunk honlapjának nyitó oldalán elérhető, az Adatvédelem fülre kattintva.

 

VI.          Panaszkezeléssel kapcsolatos fogalmak

 

Panasz (pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatási jogviszonyból eredő követelésekhez kapcsolódóan): Az MKK Zrt., illetve az MKK Zrt. érdekében vagy javára eljáró személynek, szervezetnek – szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés MKK Zrt. részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – magatartásával, tevékenységével, mulasztásával szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos az MKK Zrt. eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza.
A panaszkezeléssel – ide nem értve az adatvédelmi tárgyú panaszokkal, érintetti joggyakorlással összefüggő kérelmekkel - kapcsolatos tudnivalókról részletesen a honlapunk nyitó oldalán elérhető  Panaszkezelés menüpontjában tájékozódhat.

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT): A PBT a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, amely 2011. július 1.-je óta nyújt lehetőséget a fogyasztók és az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tárgyú fogyasztói jogviták békés rendezéséhez. A PBT működéséről részletesen a https://www.mnb.hu/bekeltetes honlapon tájékozódhat.

Békéltető Testületek (BT): A BT ingyenesen igénybe vehető és az ország egész területén hozzáférhető vitarendezési fórum, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület, amelyek célja, hogy a (fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerinti) fogyasztók és a vállalkozás (nem pénzügyi szolgáltató) között felmerült, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése, egyezség létrehozásának megkísérlése. A BT-k működéséről részletesen a https://bekeltetes.hu/index.php honlapon tájékozódhat.

Érintetti joggyakorlással összefüggő kérelem (adatvédelmi tárgyú panasz): Az Érintett, GDPR 15-21. cikke szerinti érintetti joggyakorlás körébe tartozó kérelme (panasza) az MKK Zrt.-nél, mint adatkezelőnél a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés, azok helyesbítése, törlése, vagy kezelésének korlátozása tárgyában vagy tiltakozása az ilyen személyes adatok kezelése ellen. Továbbá az Érintett hozzájárulásán, vagy a szerződésen alapuló, és automatizált módon történő adatkezelések esetén az általa az MKK Zrt. rendelkezésére bocsátott személyes adatok vonatkozásában őt megillető, az adathordozhatósághoz való jog gyakorlásához fűződő kérelem.

Az MKK Zrt. adatkezelésével kapcsolatban részletesen olvashat az „Adatkezelési Tájékoztató az MKK Zrt. által kezelt követelések kötelezettjei, vagy a Társaság által kezelt követeléseket megalapozó jogviszonyban egyéb módon érintett személyek, mint érintettek részére” elnevezésű dokumentumban, mely Társaságunk honlapjának nyitó oldalán elérhető, az Adatvédelem fülre kattintva.

 

 

 

VII.        Egyéb általános fogalmak

 

Meghatalmazás: A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazás formájáról és az MKK Zrt. előtti meghatalmazással történő eljárásról részletesen a Lakossági Követeléskezelés / Meghatalmazással Történő Eljárás menüpontban tájékozódhat.

Közokirat: Olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak vagy – adathordozótól függetlenül – más dolognak is, amelyet jogszabály közokiratnak nyilvánít.

Magánokirat: Magánokirat minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokirat kellékeivel.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha:

  • a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
  • két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
  • az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
  • az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
  • ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
  • az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
  • az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetet dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
  • olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.